EGY EL – ÉS MEGHALASZTOTT KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA

Az ember ábrázolása: számos portréval, félalakkal és manga figurával, életciklus ábrázolással jelenik meg.
A fantázia és a mese világa a következő, amely az elképzelt világ űrvárosokkal, tájképekkel és néha vicces állatfigurákkal. Ahonnét a Mikulás sem hiányozhat!
Harmadikként az építészet, a tervezés és a perspektíva.
Egy újabb csoportot alkotnak a színes nonfiguratív kompozíciók, amelyek az alkotók kreativitását és ügyességét bizonyítják. 
Az elhalasztott tárlat anyaga hosszú kényszerpihenő után végre megmutathatja magát. A száműzetés véget ért.
Az öröm azonban nem lehet teljes, mert a művészi közlés kapcsán van ami már meghalt  és nem pótolható. Gondolok én itt az alkotó gyerekek örömére, hogy kiállítva és keretezve látja viszont munkáját. A kiállítók már rég felnőttek, és elhagyták az alma matert . A rajzórákat már talán el is felejtették.
Valamint nem pótolható a visszakapott alkotások feletti öröm látványa sem,  az arcokon szinte leolvasható gondolat, hogy hová tegyem odahaza a szobám falára, vagy kit ajándékozzak meg vele meglepetésként!
A rajzok, ahogy lenni szokott, le – és elkerülnek a kiállítótérből, de ezesetben nem az alkotókhoz, hanem vissza a gyűjtőhelyükre pihenni, hogy majd egy későbbi találkozókor a diákéveket felidéző szép emlékei legyenek!